Az állami horror

Update: Az engedély nélkül működő Drakula Kamra megszüntetésére szólították fel az üzememeltetőt, aki a honlapról le is vette kapcsolódó képeket és szövegeket. A honlap magyar oldalán teljesen eltávolított mindent, az angol oldalon azonban maradt utalás az illegális kiállításra.


A turistákkal teli Budai Várban és Vár-barlangban a nagy létszámú erők megjelenése és intézkedése dermesztően, horrorisztikusnak hatott.

De horrorisztikus volt a folytatás is. Megelőzendő bárminemű bírósági határozat következményeit, szétverték a kiállítási elemeket (Árpád-házi boltíves terem keresztelő medencéje, a Reneszánsz sziklaterem Mátyás boros kútja stb.). A démoni rombolás lényegében mindent utolért. A közösségi oldalak nyomására kénytelenek voltak ugyan kiadni némi ingóságot, de ezek közül a legújabb kiállítást, éppen a Pantheont istentelenül szétroncsolták.

És horrorisztikus lett a végeredmény is. A magyar állam tulajdonosi képviselője, a DINPI mit sem foglalkozva azzal, hogy a Budavári Labirintus nem földrajzi név, hanem kulturális intézmény s védjegyoltalom alatt álló kulturális és szellemi tartalmak együttese, az MTI-nek adott sajtótájékoztatójában a Budai Vár-barlang helyett Budavári Labirintus újranyitását harangozta be. A Budavári Labirintus 30 éves múltját, nevének értékét szándékosan kihasználva óriási káoszt okozott a nagyközönség körében. És ebben a káoszban jelent meg az ördög.

dracula budapest buda castle

Drakula képében. Vlad Tepes, III. Vlad havasalföldi fejedelemnek (1428–1476) történelmileg ugyan semmi köze nem volt a budai Várbarlanghoz, a DINPI és/vagy Tamási mégis a Budai Vár-barlangot állították be Vlad Țepeș börtöneként; s az ördög tudja, miért, a Várbarlangban adtak még helyet Drakula sírjának és koporsójának; az elmaradhatatlan kellékekkel, karóba húzott fejekkel és effélékkel. A magyar államalapítást szimbolizáló keresztelőmedencét tehát szétverték, a helyét egy a végsőkig stilizált ördög, a Drakula foglalta el. (A dracul a mai román nyelvben ördögöt, korábban sárkányt is jelentett.)

Amúgy III. Vlad havasalföldi fejedelemnek semmi köze nem volt a vámpír-izmushoz (ez egy 19. századi könyv fejleményeként alakult csak ki), különösen nem a vámpírkultuszhoz, de az érdekkör strómanját, Tamásit ez különösen nem zavarja. Nemcsak bemutatott dolgok történelmi érdeme vagy a “Drakula” torzult módon bemutatott “személye” tekintetében, de az ördögi mű menedzselésében sem.

A Budai Vár-barlangban engedély nélkül kialakított Drakula-kamra tartalmától a Budavári Önkormányzat és a Duna Ipoly Nemzeti Park igazgatóság (DINPI) éppen úgy igyekeznek elhatárolódni, mint pornográf-filmforgatási hullámtól, s menekülnek ki az ügyből.

Az már a történet igen sötét grimasza, hogy az állami – pornográf és infernális – vagyonkezelés a Mátyás templom alatti terek tőszomszédságában történtek és történnek meg, újra és újra, mintha ebből az ördögi körből az Istenért sem sikerülne kikecmeregni.

A Bíróságok eltiltották Tamási cégét a védjegy oltalmat és szerzői jogokat sértő Budavári Labirintus név használatától, de a politikai hátterű büntetlenséget élvező Tamásit különösen ez sem nyugtalanította, társaival félrevezetett több száz turisztikai portált, illetve kibővítve a Drakula-bizniszt, sorra hekkelték meg az internetes portálokat, közöttük olyanokat is, mint a Wikipédia, Google vagy a TripAdvisor.

DINPI Budai Varbarlang - az illegális Dracula barlang
Budai Varbarlang – Dracula a Várhegy szívében

Egy valamire való vámpírfilmben emberek tucatja esik a vámpírok áldozatul. Az állami horror és Drakula biznisz elhagyta a könyvek és filmek imaginárius világát, s sajátságos módon lépettbe a valóságba. A Drakula bizniszben érdekeltek pokoli szomjukban több tízezer ember lelkét kívánták magukénak: a Budavári Labirintus neve mellett annak magyar és nemzetközi Facebook táborát is behekkelték-bekebelezték a Google Kereső Budai Vár-barlang elnevezésű jobb oldali információs paneljébe. Azokat a közösségeket, amelyek éppen a Budavári Labirintus bezárása ellen tiltakoztak. A csaknem 40 ezer ember átcsoportosítása példa nélküli nem csak a közösségi oldalak, de az internet történetében is.