Az állami Drakula-biznisz

Elvesztegetett összérték legalább 1,5 milliárd Ft.

  • a 2011-ben már küszöbön álló Európai Uniós támogatás (KMOP-3.2.1/A-2009-0004 sz., összege: 369.851.358 Ft) szűk értelemben vett Várbarlangra eső része. Ez a korábbi, jogosulatlan önkormányzati beruházásosokat (kb. 400 millió Ft., amelyet teljesen lezüllesztettek a hanyag és hűtlen kezelés során) volt részben hivatott pótolni, illetve elfedni;
  • a tízmilliós sikkasztások;
  • a pinceveszély elhárítási programból törvénytelenül átcsoportosított pénzösszegek és ennek következményei (útbeszakadásokhoz is vezető veszélyeztetések);
  • a Budavári Labirintus beruházásainak rekvirálásának költségei,
  • a Drakula-barlang kialakításának több tízmilliós költsége, illetve
  • a hét év alatt lezüllött és leamortizált barlangrész várható felújítási költségei stb.
Illegális hasznosítások a Budavári Vár-barlangban 1998-2019
Önkormányzati illegális beruházások és hasznosítás (410 M. Ft.) + uniós beruházás (360 M. Ft.)

Magában a Drakula-barlangban is pokoli rumli alakult ki a pénzügyek területén: Tamási már két cég nevében (Labirintus-Castlecave Kft., Rubinstein Kft.) állítja ki a látogatói számlákat, illetve – főként csoportoknak – egyszerűen nem, vagy csak hébe-hóba számláz.

Ha ebből botrány van, illetve ennek híre még a sajtót is eléri, akkor Tamási parlamenti főnökével védekezik-fenyegetőzik. Az ilyen és ehhez hasonló pénzügyi manipulációk miatt került Tamási annak idején a Budavári Labirintusból az utcára.

Tamási cégei általában kerülik a digitálisan követhető, illetve rögzített pénzmozgásokat, nincs bankkártyás fizetési lehetőség, NAV-online stb. Így a két évtizedes korrupciós láncolatban van egy tágas mozgástér és cash flow és a további a további homályos pénzügyi üzelmekre.

Vámpír marketing:  csalások Wikipédia- és Google-fiókokkal a Budai Vár-barlang ügyben

Az állami Drakula-biznisz velejárója a vámpírmarketing. A Budai Vár-barlanghoz kötődő érdekcsoport a háromszori bírósági eltiltás ellenére a törvénysértéseket internetes és egyéb csalásokkal, védjegy-bitorlással és a szerzői jogok megsértésével tovább súlyosbítja. A Magyar Állam által kijelölt Vagyonkezelő hallgatólagos jóváhagyása mellett, sőt ösztönzésére. A Füri András vezette Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközleménye szerint a nem Budai Várbarlang vagy Panoptikum meg nyitott 2011 őszén, hanem a Budavári Labirintus. Ez tudatos csalás, a magyar állam (itt a DINPI) jelzése: Budavári Labirintus beruházásainak erőszakos rekvirálását követően szét lehet rabolni, annak szellemi és kulturális örökségét is. A törvénysértés kiterjed a Google, a Facebook és a Wikipédia algoritmusaira is, magyar és angol oldalakon egyaránt.

Az érdekcsoport még a Budavári Labirintus közösségi oldalait is behekkelte a Google információs paneljeibe, több tízezer embert csoportosítva át az állami Drakula-bizniszhez. A biztonsági rést a Google Európai Központjában kizártnak tartották. A nyilvános és meglehetősen nyilvánvaló bizonyítékok elküldését követően csak annyit közöltek, ilyen még nem történt sem Magyarországon, sem az egész világon.

A csalásokban felhasználtak 4-5 Wikipédiás admin-fiókot, illetve a visszaélésekben részt vett a Google legalább 1 vagy 2 alkalmazottja. A közösségi oldalak átjátszásához a két kör előre eltervezett, összehangolt munkájára volt szükség. Létrehozva egy olyan riasztó precedenst, amelynek révén a közösségi oldalak követőit tízezres bálákban adják-veszik. Részben a Google rendszerszintű biztonsági hibája, nagyobb részt azonban az önhatalmaskodó visszaélések korrupció miatt.

A magyar Google-referens a Google nevében úgy nyilatkozott, hogy a korrupció mindennapos dolog, mindenki korrupt; mindenki azt ír a internetre, amit csak akar. Értsd akár a Google Search right side Information boxra is. Végül néhány heves és kioktató mondatban lesöpört, illetve felülírt három bírósági határozatot, valamint gyökeresen újra értelmezte a védjegytörvényt (sic).

Az attak

Előzmények

Az állami Drakula-biznisz

Az állami horror

A budavári ördögi Kör