Az állami Drakula-biznisz és a NER budavári pénztárnoka

Feltöltés alatt

A Budavári Labirintus egykori, elbocsátott pénztárosa (Illés államtitkár egykori “politikai tanácsadója”) szolgálataiért cserébe visszakapta elvesztett pénztárosi állását. Ennyi.

Persze papíron Tamási Róbert nevén van cég ( Labirintus-Castlecave Kft., korábban Grotta Kft.), de ez csak papírforma, mint megannyi strómannál. Vélhetően Tamási Magyarország egyik legkiszolgáltatóbb strómanja. Pénztáros volt, és pénztáros ma is. Másrészről azonban nemcsak a Drakula Panoptikum pénztárosa, hanem egy érdekkör (az “állami” Drakula-biznisz) pénztárosa.

Illegális Drakula Kamrák a Buda Vár-barlangban, a Mátyás templom alatt
Illegális Drakula Kamra a Buda Vár-barlangban, a Mátyás templom alatt

A kirúgott pénztáros, az elbocsátott “politikai tanácsadó” szerepét, súlyát a korabeli hírek nem mérték fel helyesen. Tamási Róbert még a cipőfűzőjét sem kötheti engedély nélkül, nemhogy “cégének” közvetíthette volna ki az egykori Budavári Labirintus kiállításainak teret adó Várbarlang-részt.

A pénztáros

Tamási nem a NER tagja, hanem csak puszta (ki)szolgálója. Nagy Gábor Tamás az I. kerületi polgármester igen erőteljes javaslatára került a minisztériumba. Nagy már 2000-ben a fejébe vette, hogy eltávolíttatja a Budavári Labirintus KFT-ét a Budai Várbarlangból. Részben a megszokott bírvágy, nagyobb részt azonban a saját maga kreálta politikai okok miatt. A Castellum Társulásban nem a lehetőséget látta, hanem saját politikai súlyának csorbulásának veszélyét látta bele. Indokolatlanul. Téveszméje és ámokfutása számtalan bonyodalomhoz vezetett, amelyet egyszer és mindenkorra le akart zárni.

Tamási ugyan korábban önkormányzat képviselő volt, de fontosabb volt az a momentum , hogy a Budavári Labirintusban is dolgozott. Idegenvezetőként, majd pénztárosként. Sajátos pénzügyi manőverei miatt azonban a Budavári Labirintus műszaki ügyvezetője elbocsátotta. Tamási visszaakarta kapni állását, a polgármester pedig kiakarta tenni az üzemeltető Kft-ét. Ennyi. Tamási azóta is csak pénztáros, a pénztárban ül és jegyet árul, holott valóságos cégvezetőként erre sem szüksége, sem ideje nem volna.

A pénztárnok

A Budavári Labirintus a befektetéseivel és kulturális és turisztikai programjaival a már feledésbe merült, leromlott állapotú, légoltalmi pince-rendszerből egy kelendő turisztikai és kulturális helyet hozott létre. Hírre tett szert országosan, 2000-re pedig világszerte. A megnövekedett érdeklődés vonzotta azokat a személyeket és csoportokat, amelyek várfelszín alatti területekből illegálisan hasznot kívántak maguk számára hajtani.

Az 1998-tól kezdődő visszaélések három hullámban következtek be, változó elkövetési móddal és személyi összetétellel, de egy állandó maggal. Az önkormányzati Várbarlangban történt visszaélések a sajtó ingerküszöbét is elérte, illetve a Budavári Labirintus Kft. 2008-ban a Várbarlang honlapon is közzétette.

A Labirintus 2011-es lerohanása, beruházásainak “államosítása” lényegében nem más mint a Budavári Labirintus el-VÁRBARLANG-osítása. Egy új és nagyobb visszaélés-sorozat, régi-új elkövetőkkel, nagy tétben: az “államosítás” kiterjedt a Kft. telefonszámaira, védjegyoltalomban részesülő nevére, szerzői jogaira, internetes begyázottságára, a közösségi oldalaira(!) – mindenre.

És Tamási a pénztáros, a pénztárban ül és jegyet árul – sajátos pénzügyi manővereivel. Nyilván nagyobb a fizetése, mint Kft-és korában, de bevétel érdemi része az állami Drakula-bizniszben érdekelt személyek és csoportok felé felé áramlik ki. A NER egyik sajátossága, hogy egy pozíció betöltésénél nem az alkalmasság a döntő, hanem az, hogy ki tud jobban pénzügyi manőverezni.